Januári vasárnap délután a hőmérő 15 C° fokra
növekedett "lám". Kicsalt engem a simogató
napsugár a kerti "napozó stégemre" hát
Kortyolgatva kávémat,arcomat napoztatom.
Különböző érzéssel sütkérezek a napon.
Melegedő lágy napsugár simogatja át az
az egész arcom. Ahogy, így álmélkodám
bele mélyülök a madarak énekeibe ,méhek
zümmögésébe és lelkemet békesség tölti be.
Pumi kutyám szabadon járja a köröket az
udvaron.Vérében a terelő ösztön hajtja ,
fut fut meg nem áll,ugatásával jelzi szabad
számára a világ.
Kislányomat is kicsalta a jó idő,gondolt
egyet görkorizni kellene,rótta rótta ő is
köreit ,mint ahogy az pumi kutyánk is tette,
mert ehhez nagyon nagyon volt ám kedve.
Megtalálta fújóját amiben szappan buborékra
lelt,gyorsan neki állt a gömbölyű csodák
gyártásának.Szálltak a szivárványszínű
labdácskák messze,messze amerre a szél vitte.
Rögvest nekem is kedvem támadt egy kis
kertrendezésre,mert a kert szépítés a szívem
csücske.Találtam még virágzó erikát,
kigondolám egy virágtálat készítek talán?!
Gyorsan neki láttam septibe és hamar elkészült
a kertemből származó, asztal dísze.
Így telet el ez a csodás délután, amit megosztani
kívántam veletek "ám".
Írta:Grófné Bánó Brigitta
Kellemes történet, bele tudom képzelni magamat!! :)
VálaszTörlésMóni majd egyszer eljutsz hozzám és át is élheted amit én is átéltem ezen a vasárnap délután.Arra megrendelem a napsütést,rendben? :D
VálaszTörlés