Jin és Jang

                                            Jang                         Jin
                                                                               
                                      melegebb                  hidegebb
                                      nagyobb                    kisebb
                                      anyagtalanabb          anyagiasabb
                                      dinamikusabb           nyugodtabb
                                      áthatóbb                   szilárdabb
                                      könnyedebb              súlyosabb
                                      kiáradóbb                  befogadóbb
                                      férfiasabb                  nőiesebb
                                      világosabb                 sötétebb
        

A kínai filozófia teljes egészében a jin-jang elvre épül.A nyugodt,passzív jin és a dinamikus,cselekvő jang,az a két ellentét,amely együttesen valamennyi létező alapját képezi.Belőlük származik minden dolog.

Mi a jin és a jang?
Minden ,ami kifelé és felfelé tart,minden cselekvő és dinamikus dolog jang.Ezzel ellentétben mindaz,ami befelé és lefelé irányul,minden súlyos és szubsztanciális dolog jin.Az anyag és energia kettősében az anyag jin,az energia jang. A napszakok váltakozásában a nappal jang,az éjszaka jin.
A jin és a jang tehát az ellentétek egymáshoz való,folytonos viszonyát ábrázolja.


Minden változik!
A jin-jang elv az örökös változás elve.A jin janggá alakul át,a jangból ismét jin lesz.Így lesz az éjszakából nappal,amely egyre világosodik,míg eléri a csúcspontját,majd végül ismét sötétbe hanyatlik.A nappal legvilágosabb időszaka,a dél,egyben a sötétség beálltának kezdete is.Más szóval:amikor a legerősebb a jang,akkor kezd gyarapodni a jin.Ugyanez játszódik le a napfordulókor is:az év legvilágosabb napja egyben az egyre hosszabb éjszakákat tartalmazó időszak kezdete is.

Minden ellentétekből áll!
Ahogyan a világosság nem képzelhető el sötétség nélkül,úgy a jin sem létezhet jang,és a jang sem a jin nélkül.Az egyik feltételezi a másikat,ahogyan egy érme egyik oldala is szükségszerűen feltételezi a másikat:hátoldal nélküli érme egyszerűen nem létezhet.

A jin és a jang viszonylagos!
A hegyek nagyobbak,mint az emberek.Tehát az emberhez képest a hegy jang,s a hegyhez képest jin az ember.Az emberek nagyobbak,mint a legyek.Vagyis a légyhez képest jang az ember,s az emberhez képest jin a légy.Akkor hát az ember jin vagy jang?
A tűz jang egy hideg farakáshoz képest,de jin,ha a Naphoz hasonlítjuk.A jin és a jang mindig két dolog viszonyára vonatkozik.Ezért igaz ugyan,de nem pontos az a kijelentés,hogy a sötétség jin,a világosság jang,vagy hogy a meleg a jang és a hideg jin.A jin sötétebb,mint a jang,míg a jang világosabb,mint a jin.

A szélsőségek az ellenkezőjükre váltanak!
Nem létezik abszolút sötétség,mivel a sötétségből ismét világos lesz.Nem létezik határtalan forróság,mert előbb-utóbb szükségszerűen lehűlés következik.Nem létezik végtelen magasság:a legmagasabb pont elérése után ismét lefelé vezet az út.Csúcspontjának elérésekor a jang jinné változik,a jin pedig janggá.


Részlet:Michael Gienger-Wolfgang Maier:A szervóra és a kristályok

Grófné Bánó Brigitta facebook


grofne.bano.brigitta@gmail.com